Na Conxy Pan

Gulácsy hatása sokáig tükröződött munkáimban, romantikus lelkivilága egész életemre kihatott.” – írja önéletrajzában Illés Árpád. A fiatal művész figyelmét a Győrben élő Borsos Miklós hívta fel Gulácsy festészetére. Később Budapesten, a Vágó-gyűjteményben szembesült az eredeti festményekkel. Az álomlátó Gulácsy naconxypani világába, ami „Japán és a Hold” között feküdt, feltehetőleg Illés vezette be Weörest. Innen eredeztethetjük a Na Conxy Pan-dalokat.

 

 

 

 

A barna" és a sárga" könyv

Weöres Sándor is megajándékozta Illést egy barna és sárga könyvvel, s izgatottan várta, hogy a festő miként tölti meg az üres lapokat. A „barna könyv” megőrződött, de csupán a címlap tervezete (Dalok Na Conxy Panból), néhány elhalványult bejegyzés és ceruzavázlat látható benne, talán a Naconxypan-dalok képeinek tervei, valamint egy kollázs. A „sárga könyv” nem maradt fenn, ám az sem lehetetlen, hogy nem is létezett, hanem csak a „barna könyvet” említi időnként Weöres ezzel a megjelöléssel az Illés Árpádnak írott levelekben.

Illés Árpád így ír a „barna könyvről” Weöres Sándornak:

Elhatároztam, hogy az üres könyvbe elkezdek firkálgatni. Ha elég sok van benne akkor aztán majd elküldöm neked hogy írj bele. Te akkor aztán majd megint elküldöd nekem, én megint rajzolok festek bele és akkor megint visszaküldöm neked. Pontosan úgy mint ahogy megbeszéltük.

Illés Árpád Weöres Sándorhoz, Budapest, 1941 szeptembere (Vas Megyei Levéltár)

 

Weöres Sándornak a Dalok Naconxipánból című versciklusa az én Izabella utcai műtermemben született meg, és akkor annyira tetszett nekem, hogy azonnal elhatároztam, hogy megfestem mindegyik szakaszt külön. Akkor Weöres Sándor, erre föl, mindegyik szakasznak adott is egy külön címet, hogy az legyen majd a kép címe. De sajnos, csak három született meg a sokból, azok közül is már kettő külföldi magántulajdonban van, sosem fogom viszontlátni, egy még mindig megvan, a Vigasz című.

(Életem, emlékeim. Albert Zsuzsa beszélgetése Illés Árpád festőművésszel. Művészet, 1981. 12. 34–39. l.)
 

A Dalok Na Conxy Pan-ból című húsz négysorosból álló versciklus Weöres Medúza című kötetében jelent meg 1944-ben. Illés Árpád példányában a költő címekkel látta el az egyes darabokat, magyarul és egy általa alkotott (naconxypani?) nyelven.

 

Weöres Sándor levele Illés Árpádhoz 1941 szeptemberében:

Köszönöm leveledet; az említett verssorozatot teljes egészében itt küldöm postafordultával, mind a 20 darabot; remélem, hogy eredményesen fogod a sárga könyvben illusztrálni őket s nem csak igéred, hogy nekilátsz. Már igazán ideje hogy egyszer egy tervünk megvalósuljon.”

 

A „barna könyv” egy elhalványult bejegyzése a Naconxypan-dalokhoz: „Könyv bevezető vers rajz nélkül. [...] Dalok Na Conxy Pan-ból illusztrációval.”

Weöres Sándor levele Illés Árpádhoz 1941 októberében:

"Sajnálom, hogy a Naconxypan-versek illusztrálása lassan halad. No de fő, hogy végeredményben szép legyen, akármikor is lesz készen."

 

Arra kérnélek: megcsinálnád-e leendő kötetemnek, a „Meduzá”-nak címlapját? A cím nem a mitológiai Medusát, hanm a tengeri medúza-állatot jelenti. És a címlap 2-3 színünél több ne legyen, gazdasági okból. Egyébként a kivitelezést tetszésedre bízom.

Weöres Sándor Illés Árpádhoz. Pécs, 1942. március 23. (Országos Széchényi Könyvtár)