BOLOND ISTÓK – A prózában írt elbeszélő költemény 1942-ben született. A főhős magyar népi alak, akit Petőfi Sándor és Arany János is megverselt, más-más stílusban és felfogásban. Weöres, mint Arany is, a garabonciás történetét önéletrajznak nevezi, ami Arany önironikus hangvételű művére egészen igaz.
A weöresi Bolond Istók fordulatokban gazdag groteszk történet, különös figurák fel- és eltűnésével. Benne rejlik a Holdbeli csónakos egyik szála is, sőt a bábjátékok állandó alakjai: Paprika Jancsi és Vitéz László ugyancsak szereplői a mesés históriának.
 |
 |
 |
|
„Az Egyetemi Nyomdától is megkaptam ma a könyvemet. Elszemtelenedtem és kértem a Bolond Istókból is. Ebből is kaptam. Igen derültem az utalványon, mert arra ez volt írva: »1.) Weöres Bolond.«”
Illés Árpád Weöres Sándorhoz, Budapest, 1944. február 1. (Vas Megyei Levéltár).
A szürreális történet főszereplőjét Illés Árpád a fajanszképén, majd egy későbbi közléshez készült metszetein a költői elképzeléshez híven jelenítette meg. A Weöres Sándor a napot és a holdat igazgatja című linómetszet is a Bolond Istók egyik sorának parafrázisa, és egyúttal hódolat a nagy barát előtt.
|
|
Weöres Sándor versei – Illés Árpád festményeihez, részlet Bolond Istók Kopár ágak fölött a téli égen |
|
„Egyszerre filozófiai hősköltemény és népmese, őseposz és marionett, eredetmítosz és pikareszk, dráma és bohózat, mulattató, lélegzetelállító és torokszorító olvasmány. És ahogyan rétegek egymást eltakarják és egymásban fölfeslenek, úgy bolyongunk a kelekótya és bölcs Bolond Istókkal (és alakváltozataival) az időben és az időtlenben, a térben és a tér mérettelen ősálmában, percről-percre más világba kukkantva be […].”
Szepesi Attila: A magyar Mab királyné. Weöres Sándor: Bolond Istók. In Magyar Orpheus. Weöres Sándor emlékezetére. 1990. 192–200. o.
EGYÉB ALKOTÁSOK
Weöres Sándor versei – Illés Árpád festményeihez, részlet
Ismeretlenből érkezett vendég ünneplő ruhában
Az álom: lepke.
S ez álmon-túli lepke,
amilyet az álom álmodik
és nem az álmodó.
Ha tetszik, ereszd be,
ámbár a semmiben örömest lakik.
Weöres Sándor versei – Illés Árpád festményeihez, részlet
Kompozíció vörös színekkel
Éneklő festék vöröset dalol
és kék kíséret tüzesíti át.
Nem ismerünk itt nappalt s éjszakát,
s ez a teremtmény nincsen „valahol”.
Weöres Sándor versei – Illés Árpád festményeihez, részlet
Ufó
A sci-fi-ből kilép ez az ifi,
csoda-várók kedvence, mákvirág,
még az életben sokra viheti,
De művészetben nincsenek csodák.
Weöres Sándor versei – Illés Árpád festményeihez, részlet
Kövületek
Fossziliák.
Meghaltak, attól élnek.
Fiatalok, mert tenger éve vének.
Szárazföldiek, mert tengeri lények.
Csukottan néznek.
